A közismert néven „csillagok és csíkok” (Stars and Stripes), magyarul „csillagos-sávos lobogó”-ként emlegetett amerikai zászló a történelem során több ízben változott, a tagállamok be-, illetve kilépésének következményeként. 
A jelenlegi zászlón 13 (hét piros és hat fehér) vízszintes sáv ábrázolódik, a bal felső sarokban pedig egy viszonylag nagy kék négyszög, melyben ötven ötágú csillag látható. A sávok az eredeti tizenhárom gyarmatot, az ötven csillag kék mezőben pedig a jelenlegi ötven tagállamot jelképezi. A csillagok színe, formája és elrendezése sokáig nem volt szabályozott, ebből kifolyólag sokféle zászló forgott közkézen. Végül 1912-ben írták elő, hogy a csillagoknak a bal felső sarokban kell elhelyezkedniük, és csak fehérek lehetnek (korábban gyakran aranyszínűek voltak).
Az ötvenedik tagállam 1959-ben Hawaii lett, ám a zászlóra csak 1960. július 4-én került fel az őt jelképező csillag, mivel hivatalos módosításra mindig az adott állam csatlakozását követő első július 4-én (a Függetlenség Napján) kerülhetett sor. Az amerikai zászló jelenleg is érvényes változatát egy akkor 17 éves diák, Robert G. Heft tervezte középiskolai történelemfeladatként.
Az amerikai zászló az átlagosnál mélyebb tartalmú szimbólum, melynek kulturális jelentősége egyedülálló, mivel a nagyrészt bevándorlók leszármazottaiból álló nemzet számára az egységet és az együttélést jelképezi. A három szín is beszédes, hisz a piros a bátorságot és az ellenállást, a fehér a tisztaságot, a kék pedig az éberséget és igazságosságot jelképezi.
Emellett nemcsak az amerikai nemzet jelképe, hanem az amerikanizmus és a demokratikus eszmék szimbóluma is. A középületek mellett a civil házakon is rendre ott lobog, mely azonban soha nem érhet le a földre, éjszaka pedig meg kell világítani.
